Keresztény szemmel…

Tényleg elbújt Márton a ludak közé?

Erről az eseményről sem kortársának Sulpicius Severus történésznek Márton élete című műve, sem más Szent Mártonnal foglalkozó írásai, sem a szent halála utáni évszázadokban keletkezett életrajzok, nem tesznek említést. Sőt s Szent Márton ábrázolásokban sehol szerepel a liba, mint attribútum. Ismeretes, hogy szenteket attribútumaik, mint pl. Szent Péter kezében a két kulcs, Szent Pálnál a kard, Szent Lőrincnél a rostély, vértanuknál a pálmaág, szüzeknél a liliom stb. segítenek felismerni.

 

A Szent Márton „ludas” ábrázolása először a XVI. század elején készült, a pannonhalmi bencés apátságban őrzött un. Forgách kódex egyik iniciáléjában található, amint püspöki öltözékben és jelvényekkel egyik kezében egy pásztorbotot, a másikban pedig egy nyársa húzott libát tart.

 

Tóth Endre a Szent Márton lúdja c. tudományos alapossággal megírt dolgozatában hitelt érdemlően bizonyítja, hogy Márton napkor emlegetett lúd „nem az őt körülvevő vallásos tiszteletet fejezi ki, hanem a Márton-napi profán étkezést jelképezi”. Részletesen ír arról is, hogy a lúd a szent életének helyszínén, francia területen sem tartozott a Szent Márton ikonográfiájához, csupán Alsó- és Felső-Bajorországban, valamint a szomszédos osztrák területeken található meg. Magyarországi elterjedése is alig lép át a Dunántúl területélt, ill. csak barokk előfordulása ismert. Viszont a szent ünnepéhez kapcsolódó mulatságokon a kocsmai dalokban már a XI. századtól Észak-Németországban, Hollandiában és a Rajnavidéken énekeltek a Mártondalokat (Martinslieder).

 

Ezeknek az őszi áldomás lakomáknak is volt háttere. Szent Márton napja ui. az őszi határnap volt, a fizetések, a tartozások, a jobbágyszolgáltatások napja. Ekkor számoltak el a pásztorok az állatokkal, de erre forrott ki az újbor is. Mindezek Szent Márton nap tájékán bőséges alkalmat adtak az ünneplésre, így aztán a dalokban Szent Mártont a profán dalokban különböző módon hozták összefüggésbe az akkor levágott és elfogyasztott libával.

 

A lúdnak a keresztény ábrázolásokban nem volt és ma sincs szerepük. Inkább gasztronómiai jelentésük van, és elsősorban a Márton napi sült liba elfogyasztásának az indoklására szolgál. Mégis, mint minden legenda, ez akár hordozhat is egy történetbe öltöztetett üzenetet, hirdetheti Márton alázatosságát.

 

Horváth József




« Vissza az előző oldalra!

Elérhetőségek

Martinus Vallási és Kulturális Egyesület
9700 Szombathely,
Szent Márton u. 40.
E-mail küldése
Martinus Vallási és Kulturális Egyesület - Magyar